Fühl meinen Atem

Vasárnap hajnali 5-kor ébredtem, arra, hogy éhes vagyok, s nem kívánkozik visszaaludnom.

2020.04.06. 23:15 egy régi irományomat olvasom: how born the killers - 2011.05.02-es darab, de mi a tökömért kapta ezt a címet?! Valószínűleg megint egy Gyilkos elmék részt néztem.

Olvasás közben életemben először eszembe jut, hogy mi lett volna ha másképp alakul az életem. Ha a döntéseim és a körülményeim más irányba terelnek. Nem jutok messze ezen a gondolaton, mert az irományom előhozta ... az emlékeket.

A stabil emberek biztos pontot jelentenek az életünkben. Stabil alatt pedig nemcsak egzisztenciális dolgot értek, hanem lelkit is. A stabil ember tudja, hogy kicsoda, nem mástól várja, hogy megmondja neki; értékrendje van és véleménye, amit stabilan és következetesen képvisel is. Nem hajlik a gerince érdek-vezérelten.

Sosem tudod, mikor tör rád, s azt sem, hogy meddig tart. A sírás. Hiszen az mindig valaminek az eredményeként jön. De nem tudod, hogy valami mostani, vagy egy régi élmény. A fájdalom lényegében nem ismeri az emberi fogalmi-rendszerbe tartozó "idő" jelentését, így veled van folyamatosan, hiszen önmagában ez csak egy energia. Pontosan az egyébként, amiből mi kvantum szinten állunk. Az idő pedig egy kvantum szinten értelmezhetetlen valami. Szóval az érzés és az idő nincsen hatással egymásra.

"Mindig kíváncsi voltam, hogy mikor egy pillangó elhagyja biztonságos bábját tisztában van-e vele hogy milyen gyönyörű. Vagy még mindig hernyónak látja magát?" / The Air I Breath - Lélegzet című film /

Hányszor, de hányszor néztem meg ezt a filmet, és fogalmam sem volt miért is érint meg annyira. Valószínűleg már akkor tudtam, hogy a változás elkerülhetetlen, csak még nem tudtam, mekkora erővel is akarom én ezt.

Tegnap valaki azt mondta nekem, hogy példakép vagyok.

Hogy ÉN valakinek a példaképe vagyok. Amin keresztül zúztam ebben a pár évben, s ahogy erről képes vagyok beszélni, az igenis példaértékű. Meghatódtam.  

(megy a műsor nézed az életem)
kinek dolgozunk? kiért, és miért. megvátozott idők és változó idők
26 éves korodra annyira elfelejtődik a lényeg.vagyis inkább az ami pár éve foglalkoztatott. önálló kereső felnőtt vagy, nem otthon laksz.

Ma úgy éreztem, hogy a világ pofán csapott.

Nem azért, mert ne hittem volna el magamról, hogy képes vagyok rá, vagy azért, mert rossz lett volna ez az interjú. Inkább csak beindított egy gépezetet az agyamban.

Az államiból kilépni a piaciba kurva nehéz.

A gyerek és szülei kapcsolata mindig érdekes témakör tud lenni. Mert a gyerek 868-szor lemond a szülői elismerésről, de mégis minden egyes alkalommal pofánvágja a valóság.

Sokszor, sokan, sokféleképpen feltették már a kérdést: mi lesz velünk halálunk után? Én is megtettem már párszor. Meg kell nyugtassak mindenkit, nem tudom a választ.